|
Assange esete meghatározza a szabad újságírás jövőjét
Tavaly júliusban az USA hatóságai a kémkedéssel vádolt Julian Assange kiadatását kérték az Egyesült Királyságtól. Nemrég be is fejeződött a néhány napos kiadatási meghallgatása Londonban, ami azonban májusban tovább folytatódik. Addig az ausztrál származású újságírót a Belmarsh börtönben tartják fogva. Assange hét évig tartózkodott a londoni ecuadori nagykövetségen, de el kellett hagynia, hogy elkerülje a Svédországnak történő kiadatást, ahol nemi erőszakkal vádolják. Köztudott, hogy Assange sok ezernyi adatot tett közzé az általa alapított WikiLeaks portálon. Feltárta többek között, hogy az Egyesült Államok, miként kémkedett korábban a szövetségesei ellen. Leleplezte, hogy Hillary Clinton, elnökjelölt annak idején hatalmas összegeket kapott a Wall Street bankáraitól, és titkos megbeszéléseken megígérte, hogy ha őt választják meg elnöknek, akkor barátjukként számíthatnak rá. Továbbá a WikiLeaks felfedte Hillary Clinton és a közel-kelet-i dzsihadizmus közvetlen, szervezett kapcsolatát még 2016-ban. Amikor Clinton az Egyesült Államok külügyminisztere volt, tudta, hogy Szaúd-Arábia és Katar az Iszlám Államot finanszírozza, és közben hatalmas adományokat fogadott el mindkét kormány alapítványaitól. Azután jóváhagyta a világ legnagyobb fegyverüzletét a Szaúdiak számára. Ma ezeket a fegyvereket a jemeni emberek ellen használják.
|