Bajmóc várát egykor magyar urak birtokolták

Sokak szerint Bajmóc vára Közép-Európa legromantikusabb épülete. A kecses kastély a Nyitra folyó jobb partján áll, Szlovákiában. Az épület az évszázadok során számos változáson ment keresztül. Bajmóc várát Hont-Pázmány Kázmér ispán fiai létesítették.  Eredetileg faerődnek épült, majd fokozatosan kővárrá alakult. Létezéséről először 1113-ban a zobori bencés apátság feljegyzéseiben olvashattak az emberek.

Ezt a csodálatos közép-európai várat az elmúlt évszázadokban főként magyarok nemesek birtokolták. Trencsényi Csák Máté 1299 és 1321 és között uralta. Károly Róbert csak Csák Máté halála után, 1321 tavaszát követően tudott szert tenni Bajmócra. Mátyás királyunk pedig halála előtt egy évvel, 1489-ben a várat házasságon kívül született fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta. Majd I. Ferdinánd király a Thurzo családnak adományozta az épületet 1527-ben, ezután a família a kényelem érdekében gótikusból reneszánsz székhellyé formálta át az erődöt.

A vár a Pálffy család tulajdonába került tartósan 1637-ben. Az épület a középkori Magyarország végvárrendszeréhez tartozott. Utoljára gróf Pálffy János építtette át neogótikus stílusban a 20-dik század elején pompás, 365 ablakos kastéllyá, amelynek 22 esztendeig tartott az átalakítása, de a befejezését Pálffy János már nem élhette meg. Bajmóc vára ma leginkább a Loire-menti kastélyokra emlékeztet.

A kastélyban 1950 óta működik művészeti és történelmi múzeum. A kiállítás a kora újkortól a 19. század végéig eredeti bútorokat, különféle műtárgyakat és festményeket tartalmaz, mint például a 14. századi firenzei mester késő gótikus gyűjteményét, a Bojnice Oltárt. Pálffy János grófot pedig a vár alatti sziklában lévő kápolnában temették el.
A vár vonzerejét növeli a kertben álló több száz éves hársfa, Mátyás király fája, amelyet 1301-ben állítólag maga Trencséni Csák Máté ültetett. A király szívesen üldögélt a pompás fa árnyékában. A várban őrzött legszebb kincsek közül kiemelkedik az ország legnagyobb, fából készült csillára a Hunyadi-teremben.

Az udvar alatti cseppkőbarlangban található a kastély vízforrása, a 26 méter mély várkút. Az Aranyterem a Bajmóci vár legreprezentatívabb helyisége. A mennyezetet aranyfólia borítja, a falakat pedig a vár legértékesebb képei díszítik. 

A kastély híres a látnivalóiról, továbbá a Nemzetközi Szellem és Kísértet Fesztiváljáról, amelyet április végén és május elején tartanak, de figyelemre méltó a Nyári Zenei Fesztivál is.