Benettonok földszerzése Argentínában

Láthatatlan népek!

A Benetton divatcég hatalmas földterületeket vásárolt Argentína déli vidékén. Ezt követően az ott élő őslakos mapuche indiánokat kiutasították, amit jogszerűen meg is tehettek. Mindnyájan ismerjük és kedveljük a Benetton termékeket, s miközben boldogan használjuk a divatcikkeiket, nem gondolunk arra, hogy tulajdonosaik milyen módon gazdagodnak.

Az olasz Benetton már a 90-es években megkezdte Argentína déli részén a földvásárlásokat. Főként birkákat legeltetnek a fillérekért megvett hatalmas pampákon, és így a textilgyártáshoz szükséges gyapjúhoz a világpiaci árnál jóval olcsóbban jutnak hozzá. Nem csoda, ha a nagyvállalat az elmúlt 25 évben megduplázta a tőkéjét.
Az üzleti csoport központja az olaszországi Treviso városban található. A Benetton testvérek: Luciano, Gilberto, Carlos és Giuliana 1965-ben hozták létre vállalkozásukat, ami jelenleg mintegy 4 milliárd dollárt ér. Bár a cég a legtöbb textíliát Argentínában állítja elő, vannak érdekeltségeik Új-Zélandon és Ausztráliában is. 

A földjükről kitessékelt argentin őslakos közösségek jelenleg Resistencia településen húzódnak meg. A helybéliek érdekei nem számítanak, átgázolt rajtuk a hódító kapitalista társadalom. Útjuk a reménytelenségbe vezet. Ők jelentik a fillérekért megszerezhető munkaerőt, a tovább görgethető, láthatatlan embertömeget. Ezt a folyamatot a globális tőkés világ viszont haladásként értékeli.

A Benetton Group napjainkban 1,5 milió hektárnyi területet birtokol Argentínában, amelybe hegyek, tavak, óriási erdőségek és végtelennek tűnő mezők is beletartoznak. Itt minden olcsón megszerezhető. A helyi politikusok ugyanis, a sajtóban megjelent tudósítások szerint, meglehetősen jó kapcsolatot ápolnak az olasz világcég vezetőivel.
Az argentínai Benetton földeken megközelítőleg 280.000 juhot legeltetnek, amelyek 1.300.000 kilogram gyapjút adnak évente. Ezen kívül 16.000 tehén bóklászik és tejel a farmjaikon.  Továbbá 8.500 hektár szójaültetvényt, 24.600 hektár fenyőt, valamint 4.600 hektár murrayana és oregon fenyőt birtokolnak. Mintegy 1.100 hektárnyi birtokon takarmánytermelés zajlik, szórófejes öntözéssel.
Ezeken a földeken az őslakosok békében éltek egykor, igaz nem hajszolták a pénzt, és nem készültek fel arra sem, hogy jogilag bizonyítaniuk kellene, hogy a föld az övék. Az ügyvédek hada az üzleti befektetőket oltalmazza. A tüntetések és viták miatt végül a cég feje, Luciano Benetton néhány éve 7.500 hektár földet ajándékozott Patagóniában a bennszülött közösségeknek, akik a területeket korábban használták. Ez a szerény gesztus azonban nem enyhíti az őslakosok szenvedéseit. Kétségtelenül a helyi kormányzat felelőssége, hogy az indiánokat megkárosíthatták és elüldözhették, de láttunk már ilyet a világ legdemokratikusabb országának nevezett Amerikai Egyesült Államokban is.

A Benetton Group az ásványi kincsek megszerzésére is figyelmet fordított. Tulajdonosa a Minsud bányászati vállalatnak, amelynek székhelye a kanadai Torontóban működik. Ez a vállalat 80.000 hektár bányászati koncessziót birtokol az argentinai San Juan, Rio Negro, Chubut és Santa Cruz tartományokban. Néhány Minsud mega bányászati projekt megvalósítása már meglehetősen jól halad előre, és bizonyára sok hasznot hoz majd. 
Eközben a tehetséges Benetton testvérek Olaszországban tovább szövik álmaikat, és gyarapítják bevételeiket. Mi, fogyasztók pedig buzgón vásároljuk a termékeiket a világ minden országában. Ma már a pénz a legnagyobb fegyver a tanulatlan, és magukat megvédeni nem tudó népcsoportok kifosztására. A terjeszkedő tőkésekkel szemben pedig soha nem lehet igazuk.

A mapuche föld nem eladó!