Arab klánok Berlinben

Alábecsült veszély!

A Berlint ellenőrző arab klánok ma már legalább 10.000 taggal rendelkeznek. Dr. Ralph Ghadban, iszlám migrációs kutató szerint a német hatóságok alábecsülik a veszélyt. A libanoni származású berlini szakértő jól ismeri a klánokat.

Ghadban "Arabische Clans" című könyvében beszámolt arról, hogy már a 80-as években a helyi szociális munkások riasztották a hatóságokat, mert a klánok elfoglalták a játszótereket, és kiszorították a német gyerekeket. Tömeges megjelenésükkel próbálják megfélemlíteni a rendőrséget, az igazságszolgáltatást és a polgárokat. Megszaporodott a zsarolás, a támadás, a rablás, valamint a drogkereskedelem és más egyéb bűncselekmény is.

"Az arab klánok - az alábecsült veszély" című könyvében Ghadban kifejtette, hogy az arabok a 1980-as években vándoroltak a közel-keleti konfliktusok és a libanoni polgárháború zavarai miatt Németországba, ahol azóta is segélyekből, perspektíva nélkül élnek. A túlélést a bűnszervezetekbe tömörült erős családi kötelékben látják. Ezzel szemben a nyugati demokrata vezetők feleslegesnek tekintik a nemzeteket és a családokat is, így az európai őslakosok védtelenné válnak az újjonan érkezőkkel szemben. A félreértelmezett multikulturális ideológia évek óta akadályozza a valóság feltárását.

Ghandban állítja, hogy az arab klánok tagjait hontalannak vagy egyszerűen németnek tekintik. A beilleszkedés rendkívül nehezen halad, hiszen a szervezett iszlám csak az isteni törvényt, a saríát fogadja el, az ember alkotta jogokat azonban nem ismeri el. A németországi muszlim klánok saját szabályaik szerint élnek, és a jogállamiság ellen küzdenek. A Remmo, az Abou-Chaker, az Al-Zein és a Miri klán a leghatalmasabb Berlinben. "Üzleti tevékenységük" a kábítószer-kereskedelem, a prostitúció és a rablás. A Berlini Múzeumból az egyik nagycsalád elrabolt 3,7 millió euró értékű, 100 kilogramm aranyérmét, még 2017-ben. Ám nem ez az egyetlen jelentős értékben elkövetett bűncselekmény.
A klántagok nagy lakásokban élnek, intelligens Rolex órákat viselnek, és drága járműveket, BMW-t vagy Mercedest vezetnek, de hivatalosan szociális- vagy munkanélküli segélyen élnek. A hatóságok nem lépnek fel kellő eréllyel ezekkel a csoportokkal szemben, ami hamarosan hatalmas bajba sodorhatja a helyi lakosságot.

Petra Leister berlini ügyész véleménye is alátámasztja Ghadban írását, hiszen azt nyilatkozta, hogy a széles körben elterjedt klánok az illegálisan megszerzett pénzt tisztára mossák, majd Németországban vagy külföldön ingatlanokba, pékségekbe, éttermekbe és vízipipa bárokba fektetik. Mindez gazdaságilag megerősíti az öntörvényű muszlim csoportokat. 

Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy nemrég Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a következőket mondta: "Az iszlám nem tartozik Németországhoz." Alexander Dobrindt, a CSU vezetője egy lépéssel tovább megy: "Az iszlám semmilyen formában nem tartozik Németországhoz." Angela Merkel kancellár nyilatkozata viszont lehűtötte a kedélyeket: "4,5 millió muszlim él velünk, vallásuk az iszlám, ők most már Németország részévé váltak." Továbbra is ellentmondásos a helyzet, a németek pedig tétován reménykednek abban, hogy a kellemetlenségek maguktól megoldódnak.

A berlini klánokkal szemben azonban egyre nehezebb fellépni, hiszen a rendőrség és a katonaság kötelékeiben legálisan is megjelentek a muszlimok. Ez önmagában még jó lehetne, de sokan máris sajátjuknak tekintik az országot, úgy hogy a németeknek kell igazodni a migránsokhoz. A politikában, valamint a kormányzatban ugyancsak helyet kaptak, és beleszólhatnak az ország irányításába.
A palesztin Sawsan Chebli például 1978-ban született Nyugat-Berlinben, mint hontalan. Családja Libanonból érkezett Németországba, hogy menedékjogot kérjen, majd 1993-ban megkapta az állampolgárságot is. Chebli 2016 decembere óta a Német Szövetségi kormány nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Libanoni-palesztin szülőktől származó vezető tisztviselőként gyakran hangoztatja, "hogy mi németek ezt így, vagy úgy gondoljuk". Ugyanakkor gyakran rasszizmussal vádolja az ország polgárait. Ilyenkor természetesen már nem azonosul velük. Erre számíthatnak a germánok, ha fellebben majd a muszlim fátyol.

Chebli államtitkár segítségével Németország új lakosai máris megkezdték harcukat a jogaikért. A berlini szenátus lehetővé teszi a menekülteknek, hogy a kampányban elmagyarázhassák, hogy mi az, ami szerintük tipikusan német. Sawsan Chebli elmondta, hogy a műveknek, a videóknak, az online oldalaknak, a plakátoknak tartalmazniuk kell azt, hogy az emberek, miként járulnak hozzá az együttélés gazdagításához. Idilli megközelítése ez a mai valóságnak. A bevándorlók már javában küzdenek a jogaikért, de a kötelezettségekről hallani sem akarnak. Állami támogatással egyre nagyobb teret hódítanak, és egyre jelentősebb részt kérnek az ország irányításából.