Állami védelem a milliárdosoknak, kapitalista verseny a szegényeknek

 

A multik szocializmusa

Miért pártolják a legvadabb kapitalisták a kommunista eszmék megvalósítását a nyugati országokban? A szuper gazdagok egyre inkább privatizálják a nyereséget és szocializálják, vagyis szétosztják a vesztességet. Megtartják a profitot, és a dolgozókra hárítják a keletkezett károkat. Állami védelem jár a milliárdosoknak, és kapitalista verseny a szegényeknek. Nem véletlen például, hogy a leggazdagabb kínai üzletember, Jack Ma a kommunista párt tagja, bár elismerte, hogy a megvalósult szocializmus kudarcot vallott, brutális elnyomó rendszernek bizonyult, és nem tudott versenyezni a kapitalista gazdaságokkal. Ahogyan nálunk mondják, a létező szocializmus nem működik, a működő szocializmus nem létezik.

Jack Ma, az 55 éves mágnás társalapítója a legnagyobb kínai internetes kiskereskedelmi vállalatnak, az "Alibabának". A vezetéstől ugyan már 2019-ben visszavonult, hiszen az elnöki posztról lemondott. Az "Alibaba" létrehozta a világ leghatalmasabb e-kereskedelmi platformját, és jelentős hajtóerővé vált a kínai belföldi kereslet számára. Az országhatárokon átívelő magánvállalat természetesen élvezi a kommunista állam támogatását is. Kína ugyanis napjainkban sajátos rendszert épít, hiszen a magánszektor legnagyobbjait segíti.

Először érthetetlennek tűnik, hogy miért is akarnak részleges kommunizmust a legsikeresebb kapitalisták. A neoliberálisok azt állítják, hogy a korábbi, bukott szocialista eszmeiség nem pusztította el a kapitalizmust, hanem megjavította. Sőt, szerintük jelenleg a tőkések megosztják a profitot a munkavállalókkal és a társadalom többi részével. Azt állítják, hogy egyre magasabb bért fizetnek, többet költenek a szociális segélyekre, és növelik az állami beruházásokat. Vagyis idealizálják a jelenlegi kapitalizmust. Bizonyos szektorokban javulás mutatkozik, de valójában az a szomorú tény, hogy az elmúlt három évtizedben a nyugati világ korábbi fontos vezetői nem sokat tettek a szegények és a gazdagok közötti szakadék elmélyülése ellen. A legismertebb neoliberális közgazdászok, mint például Lawrence Katz a Harvardról, vagy David H. Autor, a Massachusetts Technológiai Intézet professzora azt magyarázzák, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség egyszerűen a technológiai innováció természetes mellékterméke.

Noam Chomsky amerikai filozófus kritizálta a szabad piaci alapelvek alkalmazásának módját is. Szerinte a szabadpiac nem más, mint szocializmus a gazdagoknak, és kapitalista piac a szegényeknek. Megállapította, hogy a hatalmasok úgynevezett "dada államot" akarnak kialakítani, ami azt jelenti, hogyha bajba kerülnek, akkor a kormányzat megmenti őket az adófizetők pénzéből, mivel túl nagyok, és mindenkit magukkal rántanának. Ez egyáltalán nem légből kapott állítás. Emlékezzünk csak az amerikai nagybankok néhány évvel ezelőtti csődjére, amikor felelőtlen és haszonleső intézkedéseik miatt válságba kerültek. Akkor azt követelték, hogy az állam mentse meg őket, mert különben bedöntik az egész amerikai gazdaságot. A megzsarolt, és sarokba szorított kormányzat végül közpénzből kifizette a tartozásukat.
A hajdani európai szocialista országokban, annak idején, szintén megtapasztalhatták az emberek azt, hogy a veszteséges vállalatok soha nem mentek csődbe, mert az állam mindig kezeskedett értük. A szuper gazdagok ma már a kapitalizmusban is ugyanezt a támogatást követelik maguknak. Nos, ez a sajátos ötvözet az, amit a neoliberalizmus a szocialista megoldáson ért. Ám tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a szociáldemokraták az egyszerű polgárok jólétéért küzdenek.

John Pilger, híres ausztrál származású újságíró szerint a demokrácia napjainkban egyszerű üzleti tervvé vált. Nyugaton ma már a legfontosabb parlamenti pártok ugyanazt a gazdaságpolitikát vallják, vagyis szocializmust a gazdagoknak, és kapitalizmust a szegényeknek. Ez azonban cseppet sem demokratikus. Azt hirdetik, hogy kizárólag az állami beavatkozás teremthet korszerű gazdaságpolitikát, ami lényegében csak a hatalmasoknak ad lehetőséget arra, hogy kedvükre, érdekeik szerint alakítgassák az üzleti világot. Valóban szükséges a gazdasági folyamatok korrigálása, de az egész társadalom érdekében. Az igazságtalan aránytalanságok csak növelik az elégedetlenséget. Európában például a pénzügyi hatalom arra kényszeríti a kormányokat jelenleg, hogy a migránsokat pozitívan diszkriminálják, és olyan juttatásokban részesítsék, ami az őslakosoknak egyáltalán nem jár.
A látszólag politikamentes nemzetközi nagyvállalatok, főként a pénzügyi szektorban, olyan óriásokká váltak, hogy tulajdonosai már át akarják venni a társadalmak korlátlan irányítását. Igyekeznek ellehetetleníteni a nemzetállamokat, amelyek valóban a népük érdekeit képviselik, mert az általuk hatalomra juttatott bábkormányok sokkal engedelmesebbek, és jobban megfelelnek a céljaiknak.
A közgazdász szakértők szerint napjainkban az amerikai nagy vagyonok mintegy 60 százaléka örökölt tulajdon. Ezt az adatot a The Gardian című amerikai lap is publikálta. A mai szuper gazdagok már nem dolgoznak. Olyan védelmező államot akarnak, ami bebetonozza a jelenlegi állapotokat, és végtelen ideig garantálhatja a hatalmukat, valamint az extraprofitot. Ez a csodálatos találmány a milliárdosok szocializmusa, ami nem az egyszerű emberek érdekeit tartja szem előtt.