Függőleges városok

Luca Curci olasz építész függőleges városokban képzeli el az emberiség jövőjét. Az általa tervezett "Link" projekt szerint a város négy hatalmas toronyból állna, amelyekben az emberek úgy lakhatnának, dolgozhatnának, hogy az épületeket nem kell elhagyniuk. A 300 emeletes főtoronyban, akár 100.000 ember is helyet kaphat, a további három valamivel kisebb torony akár 200.000 embert is befogadhat. Ez azért volna ideális, mert a jövőben a járványok idején a gazdaság nem állna le, hiszen minden, amire az embereknek szüksége lehet, például irodák, gyógyszertárak és üzletek, az épületen belül megtalálhatók.
A fő lakótoronyhoz csatlakozik a másik három 650-850 méter magas épület, amelyekben kormányzati irodák, egészségügyi- és oktatási intézmények kapnak helyet, beleértve az egyetemek minden szintjét. A szerkezeteket úgy tervezte, hogy a lakóknak nem kell öt emeletnél tovább utazniuk ahhoz, hogy hozzáférjenek, amire csak vágynak.

Természetesen bevásárlóközpontok, szállodák, gyógyfürdők, edzőtermek, könyvesboltok és egészségügyi centrumok is helyet kapnának az épületekben. Ezzel a megoldással Curci jelentősen csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, hiszen az embereknek nem szükséges utazniuk ahhoz, hogy dolgozhassanak. "Nem kell új metrórendszerbe vagy közlekedési hálózatba fektetni, hiszen az épületeket az emberek nem hagyják el."
Lényegében mesterséges intelligens rendszer szabályozná a hőmérsékletet, a szén-dioxid- és a páratartalmat, a globális világítási rendszert, továbbá tárolná a napelemek, valamint a megújuló energiaforrások által termelt extra energiát.
Curci a tornyokban több mint 120.000 fát és kétmillió növény ültetetését tervezi. A függőleges város sűrű erdejét úgy alakítják ki, hogy csökkenjen a beltéri és a kültéri hőmérséklet, felszívja a széndioxidot, valamint a port, miközben oxigént termel a tisztább levegő érdekében.

 

Az emberiség fele, vagyis 3,5 milliárd ember már ma is városokban él. Az előrejelzések szerint 2030-ig mintegy 5 milliárdra nőhet ez a szám. A világ városai a Föld területének mindössze 3%-át foglalják el, viszont az energiafogyasztás 60-80%-át használják el, és a szén-dioxid-kibocsátás 75 százalékát produkálják. Tény, hogy az építkezés költsége valószínűleg több tízmilliárd dollárba kerül majd, de egy nagyváros bővítésének költsége ennél gyakran lényegesen magasabb, és károsítja a környezetet. "Ez a projekt tökéletes megoldás lehet a járványoktól terhelt nehéz időkben" - mondta Luca Curci építész.