Sivatagi életmodell

Prof. Dr. Gunnar Heinsohn szerint 2050-ig 950 millió migráns érkezik Európába Afrikából és a Közel-Keletről. A bevándorlói hullám még korántsem érte el a csúcspontját, ez ugyanis egy hosszú folyamat.

Gunnar Heinsohn német szociológus és közgazdász Lengyelországban született 1943-ban, nyugdíjba vonulásáig a Brémai Egyetemen tanított, ahol az első Európai Intézetben a népirtással kapcsolatos kutatásokat vezette. Főleg demográfiai kérdésekkel foglalkozott, és a háborúk okait próbálta feltárni. Gunnar Heinsohn professzor többek között oktatott a NATO Védelmi Akadémián is. Mindez azt igazolja, hogy nagytudású, felkészült szakember.

Szerinte a mostani migránsáradatot elsősorban a háború okozza. A közeljövőben azonban a klímaváltozás is arra késztetheti a tömegeket, hogy új hazát keressenek. Ez azonban nem megoldás a gondokra.

Valójában nem kellene elhagyni az országukat azoknak, akiket éghajlati változás súlyt. Luca Curci olasz építész sivatagi város projektjavaslata figyelemreméltó, hiszen egy új életmodellt kínál. Az éghajlatváltozás miatt sok menekültre lehet számítani. A sivatagokban az éghalat forró, többnyire negyven fok feletti, ráadásul nyáron rendszeresek a homokviharok. Az olasz építész, Luca Curci célja egy teljesen új város megteremtése, amivel megváltoztathatja a világot.
A települések jellemzője, hogy teljesen önellátók és önfenntartók. Az építész célja az, hogy egy új életformát létesítsen, amelyben energiatakarékosságra törekednek az emberek, az erőforrásokat optimálisan kihasználják, a természetet tisztelik.

Ez egy közösségi alapú fejlesztés, lényegében új társadalmi-gazdasági modell, amelynek célja az együttműködés, a fenntartható közösségek megteremtése. A projekt célja, hogy maximálisan kiaknázza a természeti elemeket a nap- és a szélenergia termelését. Elengedhetetlen a gondos és tudatos vízhasználat, a szennyvíz tisztítása, majd újrahasznosítása. Esőzésekkor fontos a csapadék gyűjtése, és a víz sómentesítése, ugyanakkor a hulladékot célszerű komposztálni és újrahasznosítani.

Az elképzelés szerint kör alakú épületegyüttesek kapcsolódnának egymáshoz. Az épületek gyűrű alakja kirekeszti a vándorló és kavargó homokot. Középen  fedett kerteket, földalatti sétányokat létesíthetnek. Egy-egy mini város apartmanjaiban ötezer ember lakhatna, beleértve a közigazgatási és szabadidős területeket is. A kórház, iskola, városháza, valamint a víztartályok élelmiszer-áruházakban, nagyrészt földalatt találhatók. Az egymáshoz kapcsolódó városok viszont végtelen számban létesíthetők.
Egy köralakú miniváros megvalósításának várható költsége mintegy 18 000 000 000 dollár lenne. Természetesen létezik ennek olcsóbb változata is, nem kell feltétlenül a luxusmegoldást választani. A baj csak az, hogy Európában a nemzetállamok megszüntetésére törekednek egyes német politikusok. Ezért hívták meg a migránsokat, és ezért kell a kvótarendszer is. Így próbálják meg szétzúzni a kontinens hagyományos társadalmi berendezkedését. Az is lehet, hogy egy szép napon bennünket költöztetnek sivatagba.

Így kapcsolódhatnának egymáshoz a mini városállamok: