A Villa d'Este csodái

 

 

Az olaszországi káprázatos Villa d'Este a hangulatos Tivoli városában található, mintegy 30 kilométerre Rómától. Sok külföldi világhírű művész felkereste már, többek között Salvador Dali festőművész és a magyar Liszt Ferenc zeneszerző is. Ez utóbbi egy csodálatos zongoraművet is komponált a Villa d'Este szökőkútjai címmel, mivel elbűvölte a varázslatos itáliai birtok.

A villa a domboldali burjánzó teraszos kertjeivel az olasz reneszánsz építészet egyik mesterműve. Ippolito II. d'Este bíboros (1509-1572) álmodta meg, aki egyébként Lucrecia Borgia (VI. Sándor pápa lánya) és I. Alfonz d'Este, Ferrara hercegének második fiaként látta meg a napvilágot. II. Gyula pápa hálája jeléül, amiért megválasztását segítette a bíborost, kinevezte élete végéig Tivoli kormányzójává. Az ottani rezidencia azonban nem nyerte el Ippolito d'Este tetszését. Úgy döntött, hogy átépítteti, és fényűző villává alakítja. Annak a lenyűgöző palotának az ikertestvérét akarta ide varázsolni, amit ezzel egy időben építtetett Rómában. A bíboros ugyanis luxushoz szokott, és valójában mindig gazdagságban, világi hercegként élt.

Pirro Ligorio építész irányította a d'Este Villa munkálatait, aki 1550-ben látott neki a feladatnak, de csak 1572 szeptemberében készülte el, és ekkor avatták fel az épületet. Ippolito d'Este bíboros azonban sajnálatos módon még ugyanazon év decemberében elhunyt. A fantasztikus reneszánsz vízi kertek viszont azóta is rendületlenül vonzzák a látogatókat a világ minden tájáról. A vízesések, a pompás zenélő szökőkutak, a meghökkentő vízlépcsők, barlangok elkápráztatják a vendégeket. A közeli Aniene folyó vizét vezették Tivoli alá, hogy táplálják a kertben található látványos szökőkutakat, köztük az ünnepelt orgona szökőkutat is. A bíboros halála után a család tagjai örökölték meg a birtokot, és soha nem hagyták abba a villa, valamint a kertek fejlesztését. Mindig újabb és újabb szökőkutakat építtettek. Ennek köszönhetően a gondozott kertekben jelenleg is több mint 500 pazar szökőkút működik. A 18. században a villa ismét lepusztult, majd a Habsburgok kezére került, és állapota tovább romlott. Végül az első világháború után az olasz kormány megelégelte a dolgot, és átvette a gyakorlatilag elhagyatott épületet, majd sikeresen felújítatta.

Napjainkban a villa labirintusszerű kertjeit míves szobrok díszítik. Gyönyörű a Diana-barlang, ahol a freskókkal és kőmozaikokkal díszített nimfa szobra látható. A baloldali lépcsőkön lefelé haladva érhető el a Rometta-kút, ahol Róma istennő szobrai és a Rómát alapító, Romulust és Remust szoptató farkas szobra kapott helyet.

A kertek közepén áll a Sárkányok szökőkútja, amelyet XIII. Gergely pápa tiszteletére építettek, akinek a sárkány volt a családi jelképe. Ez a szökőkút La Girandola néven is ismert. A következő, egyben utolsó szintet a halastavak uralják a gyönyörű Neptun- és  Orgona-kúttal, ez utóbbi a kísérteties zenét produkáló belső mechanizmusáról kapta a nevét. Ez a fajta szökőkút rendkívül népszerűvé vált a reneszánsz idején. Napjainkban a villa kertre néző gyönyörű teraszán bár, étterem és könyvesbolt működik. Az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították 2001-ben, ma olasz állami múzeumként működik.