Az afrikai misszió

Művészeti pályázat Tarpai Emese emlékére

Ez a történet Afrikában kezdődött, amikor Dr. Vándorné Tarpai Emese egy fontos missziót teljesített. Férje, Dr. Vándor Péter ugyanis a FAO-nál, vagyis az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezeténél vállalt munkát 1972-ben. Emese államigazgatási tisztviselőként dolgozott itthon, de végül feladta a hivatását, és férjével Afrikába utazott, ahol az elesett, éhező afrikaiak felemelkedésért dolgozott. Az áldozatkész asszony azonban, négy évvel ezelőtt meghalt. Tarpai Emese először 15 esztendővel ezelőtt betegedett meg, de akkor sikerült legyőznie a rákot. Amikor ismét kiújult a betegsége felkereste Magyarországon a Tűzmadár Alapítványt, ahol önkéntesként is dolgozott.

A Tűzmadár Alapítványt magánszemélyek hozták létre négy évvel ezelőtt, és jelenleg a László Kórház területén működik. Az intézmény átadott egy teljesen elhasználódott épületrészt, amit az alapítvány felújított, ahol most testi és lelki terápiás kezeléseken gondozzák a rákos betegeket, valamint a hozzátartozóikat. Ez a gyógyító munka nélkülözhetetlen, hiszen Magyarországon évente 60-80 ezer ember betegszik meg rákban, és mintegy 30 ezren halnak meg. Ennek okai többnyire a dohányzás elterjedésében, a túlzott alkoholfogyasztásban, a helytelen táplálkozási szokásokban, továbbá a lelki harmónia hiányában keresendők. Az alapítvány központi feladata a normál onkológiai kezelés, az egyénre szabott ápolás, a sebészeti, a kemoterápiás, valamint a sugárkezelési gyógymódok gondos egymásra építése. Az orvosok és ápolók nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítják. A terápiás kezelés fontos eleme a testmozgás, a jóga gyakorlatok alkalmazása, továbbá a kreativitás és a betegek alkotókedvének ébrentartása, kiteljesítése. Itt a gyógyulni vágyók festhetnek és írhatnak, hogy visszataláljanak az egészséges életvitelhez.

Tarpai Emese visszatérve Afrikából, hosszú küzdelem után, végül 2010 augusztusában halt meg, 64 esztendős korában. Férje azt kérte a gyászolóktól, hogy virágok helyett inkább az alapítványt támogassák, hiszen felesége is így kívánná. A rokonok, barátok és ismerősök által összeadott pénzből, így 2010 óta minden évben meghirdetik a Tarpai Emese művészeti pályázatot, amelyre kizárólag rákbetegek küldhetik be műveiket. A legjobb alkotásokat díjazzák. Dr. Vándor Péter pedig gondoskodik arról, hogy ez az összeg minden esztendőben a pályázók rendelkezésére álljon.
Emese nővére, Dr. Tarpay Márta 1967-ben Oklahomában telepedett le, ahol sikeres magánklinikát működtet. (Egy elírás következtében Márta nem i-betűvel, hanem y-nal írja a nevét.)
Az orvosnő egyébként a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végzett, és jelenleg egy amerikai alapítványt is irányít. Ennek nevében az elmúlt hetekben megállapodást írt alá a Tűzmadár Alapítvány képviselőjével. Eszerint az amerikai szervezet, évente egy meghatározott összeget adományoz a magyar alapítványnak a zavartalan működtetés érdekében.

Dr. Vándor Péter szenvedélye a fotózás, az ünnepség és az emlékezés alkalmából 25 csodás felvételt is kiállított ”Világok virága” címmel. A pompás trópusi növényeket Afrikában és Amerikában fényképezte.
Dr. Vándor Péter jogi diplomával rendelkezik, de soha nem akart jogászként dolgozni. Mindig a mezőgazdaság és falufejlesztés érdekelte. A FAO-nál 18 éven keresztül teljesített ilyen jellegű szolgálatot, ebből 5 és fél évig Magyarországot képviselte igazgatóként a szervezetnél. Szváziföldön, Zambiában, Mozambikban vezette a missziót, ahol 100-120 ember munkáját irányította. Feleségével együtt a segélyprogram keretében megpróbálták megváltoztatni a helyiek gondolkodás módját, valamint mezőgazdasági, halászati és erdészeti ismeretekre tanították őket. Olykor 30-40 millió dollárnyi összeggel gazdálkodtak. Ebből a FAO hiteleket is nyújtott a helyi lakosoknak. A gondolatformáló, gazdaságfejlesztő munka azonban lassan halad. Dr. Vándor Péter elmondása szerint Afrikában sajnos minimális az infrastruktúra, és óriási tömegek élnek napi 1-2 dollárból. A lakosság 50 százaléka 18 év körüli, vagyis rendkívül fiatalok. Általában sok gyermek születik, de a többségük már 5 éves kora előtt meghal. Nem létezik társadalombiztosítás, ezért az idősebbek kizárólag a családtagok gondoskodásában bízhatnak. Azért vállalnak sok gyermeket, hogy azok, akik életben maradnak, képesek legyenek a korosabbakat ellátni.
Az afrikai fiatalok közül egyre többen tanulnak, de a társadalom fejletlensége miatt egyelőre még nem tudnak mit kezdeni a megszerzett tudással, ezért inkább elhagyják a szülőföldjüket. Ezen is változtatni szeretnének a misszionáriusok, hiszen szükség van a művelt emberekre a társadalmi változások megszervezéséhez.
Dr. Vándor Péter már néhány évvel ezelőtt nyugdíjba vonult, de továbbra is dolgozik a FAO-nak, és a napokban néhány hétre ismét visszatér Afrikába. Ha egyszer végleg befejezi a küldetését, akkor itthon várja a balatoni birtoka, ahol gazdálkodással tölti majd idejét.

Dr. Vándor Péter csodás fotói: