Engels szerelmeinek gyümölcse a kommunizmus

 

A gyáros, kommunista társadalomtudós Friedrich Engels az ír munkásnők közül választotta élettársait. Az analfabéta Mary Burnssel 1843-ban, Manchesterben találkozott. A német filozófus Maryvel együtt élt annak haláláig, ami 1863-ban, hirtelen következett be. Engels a 41 évesen elhunyt munkásnővel nem kötött házasságot. Ezután Mary Burns húga, Lizzie lett a szeretője, akit órákkal a halála előtt végül feleségül vett 1878. szeptember 11-én.

Engels kettős életet élt, napközben kapitalistaként apja vállalatait irányította, szabadidejében pedig a mukásosztály helyzetének feltárásával foglalkozott. Mary Burns ír nacionalista munkásnőről kezdetben azt hitték, hogy prostituált. Általa Engels közvetlenül megismerhette a proletárok nehéz életét Manchesterben, ami lehetővé tette, hogy megírja "A munkásosztály helyzete Angliában" című könyvét. A Burns nővérekkel való kapcsolatának köszönhetően Engels leleplezte a brit kapitalizmus visszásságait - olvasható a Smithonian magazinban. Mary Burns szülei már Angliában születtek, de Írország déli részéről, Tipperaryból származtak. A család nyomorúságos szegénységben élt. Találkozásuk után azonban Engels jó körülményeket teremtett a lányoknak.
Az 1830-ban alapított belga nemzetállam az egyik legliberálisabb alkotmánnyal rendelkezett Európában, és menedékként szolgált a különböző országokból érkező baloldaliak számára. Éppen ezért 1845 és 1848 között Engels és Marx már Brüsszelben élt, és idejük nagy részét a város német munkásainak szervezésével töltötték. Mary szintén Brüsszelben tartózkodott ez idő alatt, amikor Marx és Engels éppen a  Kommunista kiáltvány című művüket írták.

Karl Marx egy ideig elhanyagolta baráti kapcsolatukat, mert Engels szeretőjét nem tekintette megfelelő partnernek. Marx felesége, Jenny pedig sohasem érintkezett munkásnőkkel. Megdöbbent, amikor kiderült, hogy Engels valójában a jövő női példaképének tartja barátnőjét. Jenny viszont Mary Burnst kifejezetten arrogánsnak találta. Szarkasztikusan megjegyezte, hogy "jómagam, amikor szembesülök ezzel az absztrakt modellel, visszataszítónak tűnik a szememben". Amikor találkoztak egy rendezvényen, Simon Buttermilch szocialista politikus arról számolt be, hogy Marx jelentőségteljes gesztussal és mosollyal jelezte, hogy felesége semmiképpen sem óhajt találkozni Engels élettársával. Marx felesége, Jenny von Vestphalen ugyanis egy gazdag porosz arisztokrata családból származott és megvetette Mary Burnst, Marx pedig lényegében belenyugodott ebbe. Vagyis a társadalmi egyenlőség nagy harcosa saját életében nem követte feltétlenül az általa hirdetett tanokat.
Írországban óriási éhínség pusztított 1840 és 1850 között, és több mint egymillió ír férfi, nő, valamint kisgyermek halt éhen a világ leggazdagabb birodalmának a szívében. Engels Írországba látogatott Maryvel 1856-ban, és felzaklatták az ottani éhínség következményei: "Soha nem tudtam, hogy az éhínség olyan kézzelfogható valóság lehet." Ezek az élmények további adalékkal szolgáltak munkájához.

Az európai forradalmak hatására 1848-ban Marx és Engels visszatért szülővárosába, a Porosz Királyságbeli Kölnbe. A két tudós között állandósult a vita Mary Burns miatt, aki végül fiatalon, 41 évesen váratlanul elhunyt. A nő halála után Marx levelet írt Engelsnek, amelyben nagyon jóindulatú és szellemes személyként jellemezte Engels néhai élettársát. Marx lánya, Elenor levele is fennmaradt az utókorra, amelyben azt állítja, hogy nagyon csinos, szellemes és teljesen elbűvölő lánynak ismerte meg, de sajnos utolsó éveiben túlzottan ivott.
Érdekesség, hogy Lizzie Burns már nővére, Mary életében is Engelsnél lakott. Mary halála után Engels nem sokat keresgélt a lehetséges új partnerek között, hanem néhai élettársa húgát, Lizzie-t választotta szeretőjéül, és csak a halála előtt néhány órával vette feleségül. A munkásnők hatása megváltoztatta Engels gondolkodását, nem csak Írországról, hanem a nacionalista mozgalmak forradalmi potenciáljáról is. Engels mindkét társa kemény ír nacionalistaként jellemezhető, és a nézeteiket a tudós egyáltalán nem találta problematikusnak, sem a szocialista elmélettel összeegyeztethetetlennek.

Marx veje, Paul Lafargue francia szocialista újságíró szerint Lizzie lényegesen radikálisabbnak bizonyult, mint a nővére. Menedéket nyújtott például a radikális "Ír Köztársasági Testvériség" rendőri őrizetből szabadult két tagjának 1867-ben. Ezeket az embereket azért ítélték el, mert a társaik kiszabadításakor meggyilkoltak egy rendőrőrmestert. Lizzie-t ez nem riasztotta vissza.
Friedrich Engels szerelmi kapcsolatai alaposan megviselték Marx-szal való szoros, négy évtizedes barátságát. Marx mindvégig a felesége mellé állt a vitában, aki nem fogadta el Engels Burns lányokkal folytatott viszonyát. Marx a szocialista ideológia egyik atyjaként nem bizonyult toleránsnak a munkásosztály feltörekvő hölgyeivel szemben, de Engels ennek ellenére mindig támogatta anyagilag Marxot közös céljaik megvalósítása érdekében. Végül Friedrich Engels 74 esztendősen, gégerákban halt meg Londonban.