Még léteznek Fuggerek?

Még léteznek Fuggerek? Ezt kérdezte csodálkozva egy német újságíró nemrég Mary Elizabeth Thun Fugger grófnőtől, a híres család egyik leszármazottjától.

Az augsburgi kereskedő, bankár és vállalkozó família leghíresebb tagja, a dinasztiaalapító Jakob Fugger, akit a 16. század leggazdagabb embereként tartottak számon. A Fuggerek neve egyet jelentett a pénzzel és a hatalommal. Üzleti birodalmuk behálózta Európát. Ügyfeleik között négy pápa és két császár is szerepelt.

A német-római császári koronához segítették előbb a Habsburg Miksát, majd unokáját, V. Károlyt, akinek a spanyol trónt is megszerezték, ezzel hozzájárultak a Habsburg ház nagyhatalommá válásához. A pápasággal is együttműködtek, 1503-tól részt vettek a hírhedt búcsúcédulák forgalmazásában, ami azt jelentette, hogy az emberek megfelelő pénzösszeg ellenében bűnbocsánatot vásárolhattak maguknak.

A hajdani kereskedők leszármazottai ma már grófok és hercegek, sőt jelenleg, a család három ága, királyi vérvonallal is büszkélkedhet. Ilyen a Babenhausen Glött Fugger és Fugger-Kirchberg-Weissenhorn vonal. Jakob Fugger színrelépése óta a mai már a 18-dik generáció, és a leszármazottak közül természetesen sokan manapság csupán egyszerű polgári hivatást választottak maguknak. Mary Elizabeth Thun Fugger, grófnő ugyan, de állítása szerint nem tartozik a gazdag Fuggerek közé.

A Fuggerekre mi magyarok nem tudunk hálás szívvel gondolni. Magyarországon az országgyűlés Mohács előtt elvette a Fuggerektől a bányabérletet, ekkor a Fugger-ház lehetetlenné tette a magyar rézkivitelt. A Fuggerek magyarországi üzletei 800 ezer aranyat jövedelmeztek, ugyanakkor II. Lajos király keservesen szedett össze 80 ezer aranyforintot seregének felállításához.
Anton Fugger a török veszedelem miatt kivonult a magyar bányászatból, így tízezrek váltak munkanélkülivé. Nevükből ered a fukar szavunk.

Állításuk szerint már nem olyan gazdagok, mint régebben, ennek okát a háborús veszteségekkel, valamint a valuta reformokkal magyarázzák.

Manapság a család nem szeret szerepelni a bulvárlapokban. A Fuggerek napjainkban a birtokaikat, kastélyaikat turisztikai célpontokká tették, és ezeknek a bevételeiből fényesen fenntartják magukat. Ezen kívül a mai napig sikeresen dolgoznak a Fugger-alapítványok, amelyeket a család különböző ágai közösen működtetnek. Ugyanez vonatkozik a németországi Fugger Privátbank üzemeltetésére is. Az épület homlokzatán ma is látható a nemesi mivoltukat igazoló címer, a kettős liliom.

Az idős Angela Glött Fugger hercegnő a Fuggerschloss-Kirchheim tulajdonosa, aki jelenleg is ebben a kastélyban él. A várat, a cédrusterem kivételével, nem nyitja meg a nagyközönség előtt. A zeneterem mennyezete libanoni cédrusból készült, és egyedülállóan faragott fakazetta díszíti. Férje, a néhai Joseph Ernst Fugger von Glött herceg, több mint 50 évig rendezett előadásokat ebben a csodás akusztikájú koncertteremben, halála óta Angela hercegnő folytatja ezt a hagyományt.

A Fugger család legígéretesebb ágának Hubertus Fugger von Babenhausen herceg a feje. A hercegnek három fia és két lánya van. Már eldöntött tény, hogy Alexander fia veszi át a Fugger cégek irányítását, aki a legfelkészültebb a feladatra. Alexander gróf közgazdaságtan tanult a bostoni Harvard Egyetemen, majd Londonba dolgozott többek között a Morgan Stanly amerikai bankban. Ezután visszatért a sváb metropoliszba, békés augsburgi otthonába, a csodás Wellenburg kastélyba.
Ugyanakkor tény, hogy a Fugger család hozta létre a világ legrégebbi szociális települését Augsbrugban, ez az úgynevezett
”Fuggerei”, ahol ma is 160-an laknak, és jelképesen évi 80 cent lakbért kell fizetniük.

A kastélyokat és a családtagok vidám arcát elnézve úgy tűnik, Fuggernek lenni napjainkban is igazán jó.