g

e
Számos olasz sziget már külföldieké

 

Miközben Olaszországot szinte megbénítja a területére érkező migráns áradat, egymás után veszíti el szebbnél szebb szigeteit. Nemrég a Ligur-tengerben, a száz torony városának becézett Albenga partjainál lévő Gallinara-szigetet, több mint 10 millió euróért megvásárolta Alexander Boguslajev ukrán iparmágnás.  A 42 éves üzletember, a Monacói Hercegség lakosa, aki egyébként a karibi Kis-Antillák, Grenada szigetének állampolgárságával is rendelkezik. A Corriere della Sera olasz lap szerint a Gallinara új tulajdonosának apja, a nyolcvankét éves Vjacseszlav Boguslajev Ukrajna egyik leggazdagabb embere.
A Gallinara-sziget figyelemre méltó történelmi múlttal bír, és természetvédelmi terület is egyben. Szentek menedékéül szolgált a Krisztus utáni negyedik században. Majd később a pápák is búvóhelyre leltek ezen a vidéken, hiszen III. Sándor 1162-ben Barbarossa Frigyes elől menekült oda. Egy ideig a gyönyörű Gallinara-sziget a Vatikán védelme alatt is állt, majd a második világháború idején egy német Wehrmacht zászlóalj fegyverraktárként használta.
A 87 méter magas, 470 hosszúságú és 450 méter széles Gallinara-sziget 1842 óta magántulajdonban van. Az elmúlt 150 évben többször eladták gazdag bankároknak vagy iparosoknak. A tizenkilencedik században Leonardo Gastaldi bankár vásárolta meg, majd 1960-ban Riccardo Diana genovai iparosé lett. Ez utóbbi bevezette a vizet, a villanyt, valamint kikötőt is létesített. A sziget tetejére pedig villát építtetett úszómedencével és terasszal, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a fenséges Tirrén-tengerre. Az 1970-es évek végétől napjainkig kilenc dúsgazdag liguriai és a piemonti család birtokolta, akik nemrég eladták a Gallinarat az ukrán férfinak. Boguslajev külön vásárolta meg a sziget csúcsán található otthonaikat, egyes források szerint ugyancsak több millió euróért. Az üzletember állítólag kaszinót szeretne építeni és működtetni a pompás szigeten.


Az ukrán Alexander Boguslajev eddig főként a francia Côte d'Azur-on vásárolt lakóingatlanokat, most azonban a Monte Carlo La Galinette nevű, saját cégén keresztül szerezte meg a Gallinara-szigetet, mivel az olasz állam nem élt elővásárlási jogával. A kormány azonban a napokban váratlanul blokkolta az eladást. A kulturális és környezetvédelmi eszközöket szabályozó olasz törvény értelmében ugyanis 60 nap áll rendelkezésre a vásárlás megtagadására. Albenga polgármestere, Riccardo Tomatis szerint most, hogy Olaszország jelentős pénzügyi támogatást kapott az Európai Uniótól, ez jó alkalom arra, hogy a kormány visszavásárolja, és majdan a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tegye a kis szigetet.
Természetesen nem ez az egyetlen baljós eset Itáliában. Az elmúlt években a velencei lagúna számos, apró szigetét külföldi fejlesztők vásárolták meg, amelyeket azóta már exkluzív üdülőhellyé alakítottak.

A toszkán szigetvilágban található kis Cerboli-sziget 8 kilométerre fekszik Elbától. Idén május végén a 31 éves, német állampolgárságú, arab gyökerekkel rendelkező Nasim Bitzer megvásárolta a különleges természetvédelmi területet. Ez esetben nem blokkolta a vételt az olasz kormány, mert Nasim a cetfélék és a madarak megfigyelésére szolgáló őrhellyé szeretné alakítani a sziklás vidéket. Főként az egykor ott szép számmal jelen lévő peregrine sólyom védelme áll az érdeklődésének a középpontjában.

 

 

 

 

 

 


 

 

 

Szardínia északi részéhez közel fekvő, a Maddalena-szigetcsoporthoz tartozó gyönyörű Budelli-szigetet, 2013 októberében, az előző tulajdonos csődje után, 2,94 millió euróért Malcolm Harte új-zélandi üzletember vásárolta meg. Harte szintén a sziget ökoszisztémájának a megóvását tervezte. A kormány azonban tiltakozott, és hároméves bírósági csata után Tempio Pausania törvényszéke visszaadta a szigetet az olasz államnak, amely a területet környezetvédelmi oktatásra használja. A bíróság megállapította, hogy a Budelli-szigetnek köztulajdonnak kell maradnia, és ezért azt átruházta az Archipelago Park Hatóságra. Ezek után kíváncsian várjuk, mi történik majd az ukrán mágnás által megvett Gallinara-szigettel.

A Budelli-sziget:

 

 

 

 

 

 

 

Archívum Kapcsolat