Ki volt az igazi Hófehérke?

 

A Grimm testvérek meséje, a "Hófehérke és a hét törpe" a világ egyik legismertebb története. Egyesek szerint Margarete von Waldeckről, mások úgy vélik, hogy Maria Sophia von Erthalról mintázták a szerzők Hófehérkét. Eckhard Sander német történész 1994-ben tette közzé bizonyítékait, mely szerint   Margarete von Waldeck ihlette Hófehérke sztoriját.
A grófkisasszony 1533-ban született a bajorországi Waldeck városkában. Családja annyira kiemelkedőnek számított, hogy a települést is róluk nevezték el. Ma is létezik az a festmény, ami a szépséges, fiatal lányt ábrázolja.

Az akkori feljegyzések szerint Margarete négyévesen elveszítette édesanyját, Margarethe von Ostfrieslandt. Apja, IV. Philipp Waldeck-Wildungen gróf ezután Katharina von Hatzfeldet vette feleségül, vagyis a kislány mostohaanyát kapott. Margarete szülővárosában ugyancsak működtek bányák, akárcsak a Hófehérke mesében, ahol aranyat, ezüstöt, rezet, valamint szenet termeltek ki, és apja több rézbányával is rendelkezett. Az 1500-as és 1600-as években kisgyermekeket dolgoztattak azokban a járatokban, ahová a felnőttek nem fértek be. A kemény munka, és a kevés táplálék miatt a gyermekek olykor megbénultak vagy a hátuk teljesen deformálódott.
A legenda szerint Waldeck városában Margarete idején a rézbányát állítólag egy kegyetlen ember felügyelte. Amikor rájött, hogy az ott dolgozó szegény, szinte éhező gyermekek almát és más gyümölcsöt lopnak tőle, megmérgezte a gyümölcsöket, hogy megbüntesse a tolvajokat, mert így akarta megfékezni a lopást.
Nincs azonban olyan bizonyíték, amely igazolná a gyönyörű Margarete és mostohaanyja, Katharina rossz kapcsolatát.  Margarete-t 16 éves korában az apja elküldte Brüsszelbe, hogy a család barátjánál, Maria von Kastiliennél éljen. A gróf ugyanis férjet keresett a lányának, ezért felhívta annak figyelmét a jövendőbeli spanyol királyra, II. Fülöpre. A herceg találkozott is a gyönyörű német lánnyal, és a fiatalok egymásba szerettek. A herceg apja azonban azt akarta, hogy fia királyi származású nőt vegyen feleségül, de a protestáns lány és a katolikus férfi egyébként sem házasodhatott volna össze. Majd Margarete váratlanul megbetegedett. A hozzá legközelebb lévők a mérgezés jeleit észlelték a lányon. Barátai és családtagjai arra gondoltak, hogy talán a király akarta megöletni a fiatal grófkisasszonyt, hogy megakadályozza a házasságot. Végül a grófkisasszony meghalt. Azt, hogy ki mérgezte meg Margarete-t még vita tárgya, de tény, hogy a mostohaanyja nem tehette, hiszen akkor már nem élt. Ez történet természetesen nem felel meg teljesen a "Hófehérke és a hét törpe" mesének, ám minden bizonnyal elegendő hasonlóságot mutat ahhoz, hogy sokan azt gondolják, hogy Margarete von Waldeckről szól a Hófehérke története.

A bajor lohri tanulmányi csoport szerint viszont Hófehérke történetét Maria Sophia von Erthal ihlette, aki a bajorországi Lohr am Mainban született 1729. június 15-én. Dr. Karlheinz Bartels helyi tudós fontos hasonlóságokat talált Maria Sophia és Hófehérke élete között. A pompás kastély elhelyezkedése is emlékeztet a Grimm testvérek meséjében leírtakhoz. A szépséges lány Philipp Christoph von Erthal herceg és von Bettendorf bárónő gyermekeként látta meg a napvilágot. Amikor Philipp herceg felesége meghalt, a férfi Claudia Elisabeth Maria von Venningen Reichenstein grófnőt vette feleségül, akiről azt állították, hogy nem szerette a mostohalányát.

A kastély, ahol a család élt, ma már múzeum. Az épület egyik termében jelenleg is látható tükröt Philipp herceg ajándékozta egykor a feleségének, hiszen tükörgyárat működtetett. Rendkívül sima és egyenletes felülete miatt csodálták, ami ebben az időszakban ritkának számított. "Beszélő tükörnek" nevezték, mert "mindig igazat mondott". A tükör már abban az időben a házban volt, amikor Maria Sophia mostohaanyja odaköltözött.
Ami a mese valóságelemeit illeti, Lohr közelében, a hét hegy között fekvő Bieberben valóban működött egy bánya. A legkisebb alagutakban csak apró termetű bányászok, gyakran gyerekek dolgoztak, akik kapucnit viseltek, olyasfélét, amilyeneket a mesefilmben a törpéken láthattunk. A lohri tanulmányi csoport tagjai az üveg koporsóra is találtak magyarázatot. Szerintük a régió híres üvegműveseihez kapcsolható, míg a megmérgezett alma esetét a Lohr városában akkortájt egyre növekvő halálos mérgezésekkel kötötték össze.

"Hófehérke" modelljének, Sophia Maria von Erthalnak a sírkövét 2019-ben találták meg. Jelenleg a németországi Bamberg Egyházmegyei Múzeumában látható.
A "Hófehérke és a hét törpe" mesét a Grimm testvérek, Jacob és Wilhelm először 1812-ben publikálták, majd a Disney 1937-ben kiadta a "Hófehérke" animációs filmet, ami által világhírűvé vált a történet. Tekintettel arra, hogy a Grimm testvérek mindössze 60 mérföldnyire nyugatra éltek Lohr am Maintól, amelyet ma "Hófehérke Városnak" neveznek, nagyon valószínű, hogy a mese főhősét Erthal kisasszonyról mintázták.

Maria Sophia Von Erthal története a 19. században már jól ismert volt - nyilatkozta Holger Kempkens múzeumi igazgató a BBC-nek. Megerősítette, hogy a Grimm-testvérek általában olyan történeteket írtak, amelyeket másoktól hallottak. Von Erthal hercegkisasszony élete azonban nem ért olyan romantikus véget, mint a mesében. Ifjúkorában megvakult és 71 évesen meghalt a Bambergi kolostorban. A "Beszélő tükör" viszont ma is megtekinthető a lohri kastélyban működő Spessart Múzeumban.