Ismét keresik a nácik aranyát

Németországban nemrég megjelent Egon Ollenhauernek, a harmadik birodalom hajdani tisztjének a naplója, ami állítólag felfedi, hol rejtették el a nácik a kincseiket a II. világháború alatt. Gyakran felröppennek ilyen információk. Korábban a Cadiz Média is beszámolt hasonló esetről, amikor néhány éve egy izraeli különleges kutatócsoport érkezett Németországba, hogy feltárja a Toplitz-tóba süllyesztett kincseket. Később azonban nem sokat hallottunk felőlük, és nem járta be a világot a felfedezés diadala.

Most ismét felröppent a hír, hogy immár autentikus forrásból tudják, merre kell keresni a nácik aranyát. Ollenhauer a naplójában leírta azokat a helyeket, ahol elrejtették az aranyat Sziléziában. Ollenhauer közvetített a vezető SS-tisztek és a helyi arisztokraták között, ez utóbbiak a tulajdonukat próbálták megvédeni az előre nyomuló szovjetektől. Ekkor állítólag Hitler elrendelte 260 megrakott teherautó elrejtését. A napló szerint az egyik rejtekhelyen 28 tonna arany, a másikon számos lopott műkincs, köztük Botticelli, Rubens, Caravaggio és Monet képek is találhatók.

Konstantin Zalessky orosz katonai történész feltette a kérdést, hogy "ki ez az Egon Ollenhauer? Ugyanis nincs információ róla az SS dokumentumaiban. Nevét nem találta meg az SS 1943-as listáin sem. Életrajzi adatai hiányosak, vagyis kérdéses a dokumentum hitelessége. Továbbá szerinte 260, arannyal és kincsekkel megrakott teherautó védelméhez és a szállításhoz szerinte legalább ezer ember szükséges. Ami azt jelenti, hogy nehéz lett volna a rejtekhelyet titokban tartani.

Jelenleg a Schlesische Brücke (Sziléziai-híd) Alapítvány birtokolja a naplót. Roman Furmaniak, az alapítvány képviselője elmondta, hogy a tiszt jegyzeteit sok évig a Quedlinburgban lévő Mason Lodgeban  (Szabadkőműves páholy) tartották. Tíz évvel ezelőtt azonban, hosszas megbeszélés után átadták az alapítványnak. Furmaniak szerint a naplóban említett egyik raktár egy tó alján, a másik egy lengyel palota titkos szobájában, a harmadik pedig egy park mélyén lelhető fel. Az alapítvány azt állítja, hogy a napló hitelességét Németországban öt intézmény, köztük a Göttingeni Egyetem Művészettörténeti Tanszéke is ellenőrizte, és ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a napló valódi. 

Joanna Lamparska lengyel történész viszont a sziléziai háborús rejtélyekről szkeptikusan nyilatkozott. Úgy véli, hogy a napló valódi lehet, és sok érdekes információt tartalmaz, de a kincseket ezek alapján valószínűleg soha nem találnak majd.