Élet a csend szigetén Az Orta-tó Észak-Olaszország egyik legkisebb tava, de szépségét és látnivalóit tekintve nem marad el a közeli Maggiore- vagy a Comói-tótól. Az Orta-tó (Lago d’Orta) térségének a legfontosabb települése az Orta San Giulio. Sétára indulva találhatunk itt apró galériákat, bohókás boltokat és kiváló éttermeket is.
A csillogó tó erdőkkel szegélyezett partján fekvő Orta San Giulio egy romantikus kis település, ahol keskeny, macskaköves utcák húzódnak a pasztellszínűre meszelt házak és paloták között. A meredek domb lejtőin lévő sikátorokat turisták töltik meg hétvégenként a tavaszi és nyári hónapokban. A 294 méterrel a tengerszint feletti magasságban meghúzódó falu csodálatos fekvéssel büszkélkedhet.
A San Giulio-sziget éterien áll a vakító vízen. A legenda szerint egykor gonosz lények, sárkányok és kígyók uralták. Szent Julius azonban az i.sz. 390-ben átkelt a viharos vizeken, és legyőzte a szörnyeket. Ezután is ott maradt, és templomot alapított. A VIII. század óta róla nevezték el a szigetet. A sötét középkorban stratégiai fekvése miatt fontos védelmi központtá vált, míg a longobárd időkben megerősítették, és a feltételezések szerint Mimulfo herceg, híres olasz nemes élt a területén. A novarai püspökök 1219-ben vették át a szigetet, miközben a gazdasági tevékenység fokozatosan a közeli Orta faluba költözött át.
|
|||
|