Küzdelem a virtuális orosz trónért

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1918. július 16-áról 17-ére virradó éjszakán a jekatyerinburgi Ipatyev-házban egy nemzetközi kommunista csoport, amelynek sajnos magyar tagja is volt, kivégezte az orosz Romanov cári családot. Mégis találunk még néhány rokont Nyugat-Európában, akik szívesen hazatérnének. Napjainkban a "Romanov-ház" vezetője a 64 éves Marija Vladimirovna nagyhercegnő, II. Sándor cár ükunokája.

Marija Vladimirovna Madridban született és nevelkedett, jelenleg is a spanyol fővárosban él. Franz-Wilhelm porosz herceggel kötött házasságából 1981-ben született Georgij fia, akit cárevicsnek nyilvánított, de gyelőre csak a porosz hercegi címet viselheti. Ugyanakkor a Romanov-ház túlélő tagjaiból verbuválódott szövetség képviselője azonban abszurdnak nevezte Marija kijelentéseit, mivel szerinte a család ezen ága nem az orosz cárokhoz tartozik, hanem sokkal inkább a porosz vonal folytatása.

A pályázók egy másik ágát I. Miklós cár leszármazottjaiként tartják nyilván. Éppen emiatt vitatták Marija Romanova örökösödési jogát. Fő versenytársa az ugyancsak emigrációban élő Dimitrij Romanov nagyherceg volt, aki haláláig a legidősebb leszármazottnak számított. Franciaországban született 1926-ban, és szüleivel 10 éves korában költözött Olaszországba. A II. világháború után röviddel Egyiptomba települtek át. Bár az orosz arisztokrata família nem akart hosszú ideig élni az arab országban, sajnos 6 esztendeig (1946-tól 1952-ig) tartózkodott az idegen világban.

Elképesztő, de a cári leszármazott, Dimitrij Romanov Alexandriában egyszerű műszerészként dolgozott Ford egyik üzemében. Farouk király megdöntése után Dimitrij elhagyta az országot, és 1958-tól már Dániában telepedett le, ahol 1979-ben megalapította a Romanov család tagjainak egyesületét. Dimitrij nagyherceg 90 éves korában, 2016. december 31-én elhunyt Koppenhágában, és ott is temették el. Halálával egy jelentős trónkövetelő távozott. (Leszármazottai már főként Amerikában élnek. Ükunokája Paul Romanov-Ilyinsky herceg az Egyesült Államokban telepedett le, és már háromszor megválasztották Palm Beach polgármesterének. Belőle már nem lesz trónkövetelő.)

Így tehát Marija Vladimirovna egyedül maradt a küzdőporondon és ma a Romanov dinasztia feje. Jó kapcsolatot tartott minden rokonával, még az oldalágiakkal is. Fia, Georgij szerint a beavatottak készen állnak arra, hogy az orosz trónra visszatérjenek, ha az emberek ezt akarnák. Az idei orosz választásokon azonban egyértelműen kiderült számukra, hogy a polgárok továbbra is Vlagyimir Putyinnak szavaztak bizalmat.
Marija többször kijelentette, hogy kárpótlást egyáltalán nem kérnének, sem azt, hogy visszaadják őseik ingatlanait. Viszont szeretnék, ha jogilag meghatároznák a cári háznak a helyét a modern orosz társadalomban. Úgy gondolják, hogy a barátaik segítségével új otthont tudnának építeni, vagy felújítanának egy elhagyott, pusztuló műemlék épületet, ami a legkisebb mértékben sem sérti senkinek a jogait, és nem terhelné a költségvetést sem.

A cári hatalom azonban már a múlté. A monarchiát visszaállítani nem lehet. Ezért aztán a Romanovok jobb hiján támogatják Putyin politikáját. Helyeslik a hagyományőrzést és a társadalom erősítését. Különösen méltányolják a kormány iszlám terrorizmus elleni küzdelmét.
Marija nagyhercegnő szerint az identitás megőrzését az ortodox hit, a családi értékek, és az anyanyelv iránti elkötelezettség tette lehetővé.
A Romanovok fennhatósága alatt Oroszország területe csaknem ötszörösére nőtt. A cári dinasztia minden uralkodója nagyobb országot hagyott utódaira, mint amit az korábban az elődjétől örökölt.

Borisz Jelcin, amikor még csak Jekatyerinburg vezetőjeként dolgozott, lebontatta az Ipatyev-házat, ahol II. Miklós orosz cárt és családját kivégezték, mert nem akarta, hogy az zarándokhellyé váljon. A megölt cári család tagjait 2008-ban rehabilitálták, és elismerték, hogy jogtiprás áldozatai lettek. Egyelőre ennél többet nem sikerült elérniük a Romanov utódoknak.