A rabszolgaság a 20-dik század nagy üzlete

 

Sokan azt hiszik, hogy a rabszolgaság már megszűnt, de sajnos ma is létezik és hatalmas üzlet. Az ausztrál Walk Free emberjogi alapítvány és az ENSZ becslései szerint több, mint 40 millió ember él rabszolgaként napjainkban a világon. Siddharth Kara amerikai kutató, a rabszolgaság szakértője azt állítja, hogy manapság a modern emberkereskedők 30-szor többet keresnek, mint hajdan a 18-dik és 19-dik századi társaik. Egy rabszolga egyszeri költsége jelenleg mindössze 450 dollár, de körülbelül 8000 dollár éves nyereséget generál kizsákmányolójának, míg a szex-kereskedők átlagosan minden személy után 36 000 dollárhoz jutnak.
A globális rabszolgaság évi 150 milliárd dollár (116 milliárd font) nyereséget termel, amelynek több mint egyharmada (46,9 milliárd dollár) a fejlett országokban realizálódik, beleértve egyes EU tagállamokat is, ami szégyenletes. Sajnos nem halljuk az emberi jogokért állandóan aggódó szervezetek aktivistáinak tiltakozását az elnyomottak érdekében. Noha volna mit tenni, hiszen a modern rabszolgaság a legkiszolgáltatottabb embereket érinti nemtől, életkortól és a bőr színétől függetlenül. 

Jelenleg Afrikában a legnagyobb a rabszolgaság mértéke, mégsem ezért tüntetnek az afroamerikaiak az Amerikai Egyesült Államokban, hanem a 150 évvel ezelőtti rabszolgatartók ellen háborognak. A múltat már nem lehet megváltoztatni, de a jelent igen. Napjainkban több mint 9 millió embert érint az afrikai kontinensen a kényszermunka és a fogvatartás. 
Mauritániában például a rabszolgaságot hivatalosan betiltották 1961-ben, mégis több tízezer feketét továbbra is rabságban tartanak. A "Korán" a muzulmánoknak tiltja, hogy muszlim társaikat rabszolgaságba taszítsák ennek ellenére Mauritániában, egy rasszista vallásos doktrína alapján, az arab és berber muszlimok rabszolgává tehetik az afrikai feketéket. Jelenleg az arab muszlimok, az úgynevezett bidánok fekete rabszolgákat, haratineket birtokolnak. Az alapítvány szerint napjainkban mintegy 90 000 mauritániai ember él rabszolga sorban.
Líbiában például az emberek vétele és eladása többnyire nyilvános. Sőt legtöbbször akár online is lebonyolítható a vásárlás. A rendőrség olykor-olykor lecsap, idén márciusban például néhány embercsempészt letartóztattak Etiópiában és Szudánban az Irish Times tudósítása szerint. Mindez azonban nem hoz lényegi változást Afrikában.

Nigériában a Boko Haram szervezet keresztény lányok százait rabolja el és kényszeríti dzsihád-rabszolgaságba. A fulani muszlim pásztorok pedig keresztény falvakat támadnak meg, és könyörtelenül legyilkolják lakóikat. Muhammadu Buhari elnök, viszonylag keveset tesz a támadások megállítása érdekében, pedig ez ügyben  a Fehér Ház is lépéseket tett.
Maliban is fennáll még a rabszolgaság az ország összes etnikai csoportjában, de különösen a tuareg közösségek között, noha a franciák 1905-ben hivatalosan eltörölték.

Szudánban, Libériában, Sierra Leonében, Észak-Ugandában, Kongóban, Nigerben és Mauritániában, Ghanaban, Togóban, Beninben nők ezreit kényszerítik vallási rituális szolgaságba. A szentélyekben istenek feleségeinek nevezik őket, akiket valójában a papok használnak szexuális rituáléra. A fiatal szűz lányokat azok a családok szolgáltatják be, amelyekben valamelyik családtag bűnös cselekedete miatt ezt vallásos engesztelésként előírják.

Eritreában a rabszolgaság különösen súlyos. Meron Estefanos, eritreai-svéd aktivista és újságíró főként az egykori hazájában elterjedt rabszolgaság ellen harcol. Estefanos először 2011-ben próbálta felhívni a figyelmet azokra az eritreaiakra, akiket az egyiptomi Sínai-sivatagban fogva tartottak, kínoztak, és 40.000 dollár (36.800 euró) váltságdíjat kértek értük fejenként. Estefanos becslései szerint öt év alatt az eritreai diaszpórában lévő barátai, családtagjai és támogatói egymilliárd dollárt fizettek ki váltságdíjként. Megpróbált kapcsolatba lépni számos emberi jogi csoporttal, továbbá az ENSZ ügynökségeivel, sőt néhány hírességgel is, hogy megmentse honfitársait, de rá kellett ébrednie, hogy gyors változásra egyáltalán nem számíthat.

A mai világban becslések szerint 1,4 millió szexuális rabszolga dolgozik, többségük nő, de találhatók közöttük férfiak és sok ezer gyermek is. Rageh Omaar, az Al Jazeera televízió munkatársa megvizsgálta az emberkereskedelmet a szegény Moldovától a leggazdagabb európai országokig. Megállapította, hogy különösen a holland Amszterdam vörös lámpás negyede vált a világ egyik legjövedelmezőbb szex-piacává és nemzetközi turisztikai attrakcióvá. Eközben Hollandia nagyhangú politikusai más országok jogállamiságát kritizálják.
Indiában becslések szerint ma 10–15 millió ember él különféle adósrabszolgaságban. Az Enciklopédia Britannica szerint több millió indiait rabolnak el évente, akiket a mezőgazdaságban dolgoztatnak. A Walken Free alapítvány kiderítette, hogy sokszor az illegális szervkereskedelemhez is felhasználják ezeket szabadságuktól megfosztott embereket.
Két évszázaddal ezelőtt a rabszolga-kereskedők költséges utazásokkal, és magas halálozási arányokkal szállították a rabszolgákat. Manapság a modern kizsákmányolóknak nem kell aggódniuk a kiadások miatt. A migrációs áramlásoknak köszönhetően ugyanis a kiszolgáltatott embereket sokkal olcsóbban szállíthatják, és lényegesen könnyebben kihasználhatják.