A jövő háza

Szalmabála épületek Magyarországon

Magyarországon is elkezdődött a szalmabála építészet technológiájának elsajátítása. Sokan gúnyolódtak az egyik közösségi portálon, amiért a kormány támogatni kívánja ezt a fejlesztési folyamatot. Mulatságosnak találják, hogy ezzel akarják fellendíteni a gazdaságot. Ám nem erről van szó. Ez egy olyan technológia, amit Ausztriától Új- Mexikóig alkalmaznak. Miért ne építhetnénk országunkban is környezetbarát házakat?

Már a XIX. század végén is építettek szalmabála házakat Nebrasca területén. Az ilyen típusú épületekben nincs fagerenda, mégis teherbírók. A technológia egyik kedvező tulajdonsága, hogy a szalma elnyeli a széndioxidot, és így a környezetében mindig friss a levegő.

A tető anyaga nádból, cserépből vagy fazsindelyből készülhet. Aki, azonban szegényes kunyhókra gondol az nagyot téved. A kiválóan szigetelő szalmabálából remek otthonok építhetők.
Szerencsére számos vállalkozó fantáziát lát itthon is a nyugaton már alkalmazott technológiában. Ausztriában már rendkívül elterjedt ez az öko-stílus és igen korszerű házakat építenek.

A Bécsi Egyetemen működik az Alkalmazott Technológia Csoport, amelynek munkáját támogatja az osztrák kormány, „A jövő háza” projekt kidolgozását. Célja a szalma mint építőanyag további felhasználása. Mindenféle szalmából így például a búzából, árpából, zabból, rizsből is építhető ház. Egyes vélemények szerint a rizs szalmából készült épület a legtartósabb.

Nem csak a hidegtől véd a szalmabála ház, hanem a sivatagi éghajlatnak is jól ellenáll. Új-Mexikóban például a remek szigetelőhatását élvezik, hiszen védi lakóit a forróságtól.
Magyarországon már végeztek tűzteszteket, és kiderült, hogy a szalmabála meglehetősen jól ellenáll a tűznek. A környezetbarát szigetelőanyag használata mindenképpen hasznos a társadalom számára.

A szalmabála technológia megfizethető és környezetkímélő otthont kínál. Ráadásul kényelmes, tágas és luxus megoldások kialakítására is alkalmas.

Modern módszerekkel gyorsan halad az építés.