Trencsén Csák Máté uralma alatt élte virágkorát

 

 

Trencsén városa felett áll egy bámulatos vár Nyugat-Szlovákiában. A kastély története a Római Birodalom koráig nyúlik vissza. Ma nemzeti kulturális műemlék, és a turisták legnagyobb vonzereje Trencsénben. Évente 100 ezernél is több látogató keresi fel. Az épület büszkén emelkedik a város fölé egy mészkősziklán, így már messziről is látható. A Vág melletti település már a kőkorszak óta lakott volt, amint azt számos régészeti lelet is bizonyítja. Stratégiai jelentőségét és elhelyezkedését később a rómaiak is megerősítették, akik i.sz. 179-ben Laugaricio településen a sziklán hagyták Marcus Aurelius császár seregének győztes feliratát, amelyet Maximilian legátus vezetett. A város Nagy-Morvaország, majd Ausztria-Magyarország idején is szépen gyarapodott. A 11. századtól királyi vár lett, ekkor kezdett jelentősen fejlődni.

 

A 13. században Trencsént kifosztották a tatárok, majd ezt követően a mai Szlovákia szinte teljes területét uraló dúsgazdag, nagyhatalmú tartományúr, a magyar Csák Máté alatt jött el a város legnagyobb virágzásának ideje. Trencséni Csák Máté számos várat birtokolt a térségben, ezért a "Tátra és a Vág urának" nevezték. A Csák nemzetség őse Szabolcs vezér  volt, aki több krónika szerint is a hét vezér egyike, aki Árpádot követte a nagyfejedelemségben. E nemzetség legkiemelkedőbb magyar főura, Csák Máté a Trencséni vár  központi tornyához további objektumok csatlakoztatott, a Malom - és a Jeremiás-toronyot.
A város további sebeit a 17. században a török háború okozta. A város ipari fejlődését a 19. század második fele, a vasutak és számos gyár építése hozta meg, különösen a ruha-, gép- és élelmiszeripar. Ahogy a vár tulajdonosok váltották egymást, úgy sokszorozódott az épület védelmi és lakófunkciója. Az 1790-es tűzvész után a vár pusztulásnak és hanyatlásnak indult, mert akkori tulajdonosa, az Illésházy család a kényelmesebb máriatölgyesi (Dubnica) kastélyt részesítette előnyben. Trencsén várának terjedelmes rekonstrukciója lehetővé tette a legértékesebb objektumok hozzáférhetőségét. Később több jelentős nemesi család birtokává vált.

A jelenlegi területet - amely a Trencséni Múzeum kiállításának részét képezi - a palotaegyüttes és a szembetűnő Máté-torony és az  Ágyú-bástya is népszerű a látogatók körében.
A kastély udvarán található a "Szeremesek kútja", amelyhez a fatimai legenda fűződik. Egy török ​​pasa szerelmét, Fatimát, az egyik hadiexpedíció során Magyarország mágnása, Szapolyai István, nádor elfogta és a trencséni várba vitte. A pasa csak úgy vásárolhatta meg a lány szabadságát, ha mély kutat ásat a vár sziklájába. A kitartó Omar három éven át dolgozott háromszáz emberével a kemény sziklában. Kútásás közben sokan az életüket áldozták. A "Szerelmesek kútja" azonban a trencséni várat bevehetetlenné tette. A legenda szerint a török pasa végül hazavitte a gyönyörű Fatimát, de előtte még azt mondta a nádornak: „Szapolyai, van vized, de nincs szíved!”.