Ugronok Magyarországon

Megszületett Bánffy bárónő

50-dik dédunokája

Az Ugronok is rokonai az angol királyi családnak Bánffy ágon, ami nem meglepő, hiszen az európai nemeseket többnyire vérkötelék jellemzi. Az Ugron família Erdély egyik leggazdagabb és legelőkelőbb családjának számított hajdan. Ugron Béla az Ugron Alapítvány elnöke és jogi képviselője, valamint a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének korábbi hazai delegátusa solymári otthonában idézte fel nekünk a népes família viharos történetét.


- Üknagyapám Ugron Lázár főkirálybíró, Felső Fehér vármegye főispánja, a főrendiház tagja talán a legfontosabb személyisége volt egykor a családnak. Fia, Ugron Gábor, a dédnagyapám úgynevezett rabonbánként, vagyis az utolsó választott székely kormányzóként vonult be a történelembe.

Utcát neveztek el róla a XI. kerületben Budapesten. Az török-orosz háború idején, a kiegyezés korában, megpróbálta felvirágoztatni az erdélyi gazdaságot. Többek között létesített egy székely bankot, amiért a saját vagyonával felelt. Sajnos ebbe a vállalkozásba belebukott. Amikor vége lett a háborúnak, az osztrák nagykereskedők már nem vásárolták fel többé az addig keresett erdélyi mezőgazdasági termékeket, hiszen megszűnt a katonai felvevőpiac, ezért az erdélyi kisbank bedőlt. A bukás után a dédnagypapa igyekezett kimenteni a fedezetül kijelölt vagyont, hogy az ingatlanokat ne vihessék el az osztrák bankok. A földek java részét a Hargita megyei Kápolnásfalu közbirtokosságának adták el, a többit pedig a rokonok nevére írták át. Ennek köszönhetően a föld jelentős része továbbra is erdélyi tulajdonban maradt.
Feltétlenül Ugron Gábor javára írandó, hogy irányításával épült egy vasútszárny egészen Székelyudvarhelyig. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy politikai ellenfelével, vargyasi Dániel Gáborral összefogva kizárólag Erdély érdekét tartották szem előtt.

Béla nagypapája, az ifjabb Ugron Gábor jogászként belügyminiszteri tisztet látott el a Trianon utáni Magyarországon. A csonka Magyarország közigazgatási rendszerét kellett megszerveznie. Horthy Miklós tanácsadójaként is dolgozott, noha nem igen szívlelték egymást, mégis eredményesen dolgoztak együtt.

Közismert, hogy az Ugronok büszkeségből nem fogadtak el soha semmilyen rangot a Habsburgoktól. Ugron Béla édesanyja, Bánffy Mária bárói család sarja, akit ma Erdély utolsó élő nagyasszonyának tekintenek, és jelenleg az Ugron család feje.

- Édesapám, Ugron István hivatásos katonaként állt helyt a II. világháborúban. A Ludovikán híradósként végzett, ejtőernyős alakulatnál elit desszantosként teljesített szolgálatot. A világháború befejeztével zászlóaljparancsnokként fokozták le, amikor Vörös János átvette a hadsereg irányítását. A Népbíróságok már az elit alakulatokban való szolgálatot is háborús bűnnek tekintették, ezért ötször ítélték el, és ötször szabadult. Talán éppen, ezért vagyunk éppen öten testvérek - mondta nevetve, hiszen minden szabadulás után született egy gyermek.

Amikor Ugron Béla apját utoljára letartóztatták már Bakonybélben lakott a család. A falusiak segítették a gyermekivel magára maradt bárónőt. Lekvár főzéskor, disznóöléskor hozták a kóstolókat, hogy élelemhez jussanak az Ugron gyerekek. Az 1956-ban disszidált nagynénik is küldték Amerikából az úgynevezett IKKA csomagokat, amelyeknek a tartalmát eladták és abból tartották fenn magukat. Lényegében az Ugronok többsége 1946 óta már Magyarországon él. Tévesen olykor azt állítják, hogy kitelepítették a családot, ám ez nem felel meg a valóságnak, hiszen Magyarországon nem rendelkeztek birtokokkal, tehát nem is volt honnan kitelepíteni őket.

- Mi fiúk a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanultunk. Ösztöndíjat kaptunk, hogy fedezhessük az ellátást és a taníttatást. Négyen diplomáztunk is. A lánytestvéreim a Knézits utcai gimnáziumba jártak. A nagyobbik húgom viszont divatruhák varrásából mestervizsgázott, majd férjhez ment. Már 17 unokával büszkélkedhet. A jelenleg kissé betegeskedő, 93-dik életévében lévő édesanyámnak, Ugron Istvánné Bánffy Máriának pedig nemrég megszületett az ötvenedik dédunokája - mesélte büszkén Ugron Béla.

Béla felesége dr. Pattantyús-Ábrahám Erzsébet fogorvos, boldog házasságukból három lányuk született. Mindnyájan a Külkereskedelmi Főiskolán végezetek és sikeresek a szakmájukban. Kisebbik lánya, Tüsi Ugron, hivatalosan Éva Ágnes, gyerekkori tüsi hajáról kapta a becenevét. Napjainkban a Mátraverebély-Szentkút Ferences rendház civil igazgatója. Irányításával nemrég Uniós pénzből felújították az épületet, amit ma már nemzeti kegyhellyé avattak. Tüsi négy gyermekének nevelése mellett hetente legalább háromszor utazik a rendházba, a többi napokon otthonról intézi az ügyeket. Középső lánya Ugron Boróka, Tahi-Tóth Lehel felesége, marketing szakember és három gyermek édesanyja. A legidősebb lánya, Zsófia szintén marketinges, Szalay Balázs Dakar-rali versenyző felesége, akivel három gyermeket nevelnek.

A nemesi család erdélyi ingatlanainak visszaigénylésével, és az ehhez kötődő perekkel jelenleg is Ugron Béla foglalkozik.
- A nagymama Mikes lány volt, a dédnagymama pedig Béldi. Családunk több mint 2000 hektár földterületet igényelhet vissza jog szerint. Először Székelyudvarhelyen az Ugron kápolnát kaptuk vissza a hozzá tartozó területtel. Ezt még Lázár üknagyapám építtette, és a kiegyezés évében, 1867-ben készült el - tájékoztatott Ugron Béla.

Az Ugronok szívéhez oly közel álló Madarasi Hargita fontos része az örökségnek. A csúcsig nyúlik fel az erdejük. Mindez az övéké lenne egészen a sípályák aljáig. Egyszer már elrendelték a visszaadását, és erről a sikerről határon innen és túl egyaránt tudósítottak is a sajtóorgánumok. Egy jogi hiba miatt azonban sajnos meghiúsult az ügylet, mert az a falu adta vissza a családnak a Madarasi csúcsot, amelyiknek éppen nem tartozott a közigazgatásához. Szerencsére a szándék megvan a terület visszaszolgáltatására, és már a jogi akadály is elhárult. Most ismét mindenki bizakodó.

A restitúciós folyamat része a mezőzáhi Ugron-kastély visszaszerzése is, amit hajdan a neves diplomata Ugron István építtetett. Amikor még Oroszországban dolgozott szerelmes lett egy Romanov hercegkisasszonyba, de a házasságkötés elmaradt. Így majdnem a cári családdal is rokonságba került az Ugron família. A legenda szerint István az orosz hercegnőnek építtette a csodás kastélyt Mezőzáhon 1909-és 1911 között. Ugron István azonban diplomataként Perzsiában, Egyiptomban, Törökországban is tevékenykedett, ahonnan hatalmas keleti kulturális gyűjteménnyel tért haza. Valójában ezeknek az elhelyezéséhez kellett a kastély, ami lényegében már abban az időben is múzeumi funkciókat látott el.

- A diplomata Ugron István távoli unokatestvére volt a nagyapámnak. Viszont létezik egy sokkal szorosabb kötődés is. Mivel nem született gyermeke, ezért édesanyám, báró Bánffy Mária öccsét, Istvánt fogadta örökbe, és a fiút Ugron Bánffy Istvánként adoptálta. A diplomata Ugron István végrendeletében engem jelölt meg örökösének arra az esetre, ha fogadott gyermeke valamilyen okból mégsem örökölne. Sajnos a kézzel írt végrendelkezés nem tartalmazott sem ügyvédi, sem közjegyzői ellenjegyzést. Emiatt egyelőre a román hatóságok nem fogadják el a dokumentumot, de mi akár Strasbourgig is elmegyünk - mondta energikusan Béla.

A restitúcióban visszaigényelt családi vagyon a 2005-ben létre hozott Ugron-Alapítványba kerül. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a mintegy 100 tagú famíliában nem érdemes szétosztani a visszaszerzett birtokrészeket. Inkább az alapítványban összegyűjtve hozadékait az erdélyi tehetségek megsegítésére, taníttatására fordítják majd. Egyelőre azonban sok a költség, hiszen még zajlanak a perek.

Szerencsére mindig gyarapodik valamivel az alapítvány. A kastély parkját egyszer már visszakapták, de a hatóságok vissza is vették. Most a kissé omladozó palotával együtt megpróbálják újból visszaszerezni, amibe senki sem akarna közülük visszaköltözni, hiszen nincs körülötte akkora birtok, ami eltarthatná a hatalmas épületet személyzettel együtt. Régi ökölszabály, hogy egy kastély minden négyzetméteréhez egy hektár erdőt kellene hozzárendelni, csak akkor lehetne a fenntartása rentábilis. A háromszázhatvanöt ablakos palota még kissé megtépázottan is szép látvány. Most a Marosvásárhelyi Múzeum kapta meg. A román hatóságok pénzt adtak a felújítására, és múzeumként kívánják működtetni. Az ötlet tetszik a családnak. Egyezik a terv az elképzeléseikkel. Ha a visszaszolgáltatási per eredményesen lezárul, akkor  egyébként is örökös használati jogot ajándékoznának a múzeumnak. Egyelőre azonban bizonyítaniuk kell az örökség jogosságát.

További sikerként könyveli el a család, hogy Dr. Ugron Gáspár Gábor jogász, Bánffy Mária unokája, Ugron Béla unokaöccse visszavásárolta Bujtor István fiától a Rabonbán vitorlás hajót, ami korábban az dédnagyapja, Ugron Gábor tulajdonát képezte. A kecses hajó 1927-ben került vízre a Balatonon, amellyel a néhai Ugron Gábor 1934. július 27-én megnyerte a Kékszalag versenyt a tavon. Ma Balatonfürden, a sétányon Bujtor szobrával szemben egy réztábla emlékeztet a fűben a hajdani győzelemre.