Egy félig koszovói albán hozta létre az Amerikai Egyesült Államokat

 

George Washington, az Egyesült Államok egykori elnöke, akit a "nemzet atyjának" tekintenek, félig albán származású volt, ezt állapította meg a svájci, schafhauseni székhelyű Biokémiai és Genetikai Intézet. Az amerikai elnök Augustin Washington és Mary Ball Washington fiaként látta meg a napvilágot. Mary, eredeti nevén Marija Bala, akinek a szülei Peja-ból származtak, ami ma Koszovó területén található. Marija, vagyis Mary azonban már Virginiában született, de a szülei, hosszú hajóút után 1706-ban érkeztek Amerikába. Raguzából, a mai Dubrovnikból indultak, és Nagy-Britannián keresztül érkeztek az ígéret földjére. A nagyszülők Koszovóból Amerikába történő utazását Virginia Carmichael ismertette Mary Ball Washingtonról írt művében.
George Washington apai ágon brit nemesi származással büszkélkedhetett. Dédapja, John Washington 1656-ban emigrált Angliából Virginába. John földet és rabszolgákat vett, ahogy azt később gyermekei is tették. Washington apja egyébként dohánytermesztéssel foglalkozott.

Az államalapító George Washington félig albán származására vonatkozó adatokat, ki tudja miért, állítólag titkosították. Albert Myko, a kaliforniai Berkley Egyetem Nyelvtudományi Intézetében dolgozó nyelvész szerint nyelvészeti bizonyítékok is mutatják, hogy George Washington anyja koszovói albán nemzetiségűként látta meg a napvilágot. Tény, hogy George Washington az Egyesült Államok legfontosabb politikai és katonai vezetőjeként vonult be a történelembe, hiszen az 1775–1799-es években a Nagy-Britannia elleni felszabadítási háborút győzelemre vitte. Nevét viseli az USA fővárosa. Néhányan úgy tudták, hogy Washington elnök levelet hagyott hátra a jövőbeli amerikai elnököknek, amelyben azt kérte, hogy mindenkor védjék meg az albánokat.

Bob Woodward, a közismert amerikai író már tucatnyi dokumentumfilmet írt az Egyesült Államok elnökeiről. Éppen a Clinton elnökről szóló könyvéhez gyűjtött anyagot, ami "Inside the Clinton White House" címmel 2004-ben jelent meg, amikor a Fehér Ház archívumában állítólag megtalálta George Washington albánokra vonatkozó levelét.
Úgy tűnik, Woodrow Wilson elnök is olvashatta ezt a levelet akkor, amikor úgy döntött, hogy létre kell hozni a független Albániát. Richard Nixon elnök pedig már hatékonyan hozzájárult Koszovó tervezett autonómiájának megvalósításához. Az ügy érdekben Nixon és Tito még 1970-ben találkozott és megegyezett arról, hogy az Egyesült Államok elnöke 5 milliárd dolláros támogatást ad Jugoszláviának 1980-ig, Koszovó teljes autonómiájáért cserébe.
Az USA 1981-ig hivatalban lévő elnöke, Jimmy Carter is előirányozta a támogatás folytatását, ennek fejébe a jugoszláv vezető meg akarta adni Koszovónak a köztársasági státust. Tito azonban meghalt, a szerbek viszont ellenezték az autonómiát, ezután az amerikaiak nem folyósították tovább a pénzbeli támogatást.

Washington albán származása hivatalosan meg nem erősített információ, mégis figyelemre méltó, hiszen rávilágítna arra, hogy az amerikaiak mi okból segítették a koszovói albánokat. Érthetővé tenné, hogy miért avatkozott be a NATO a jugoszláv háborúba, és miért lépett fel oly intenzíven a szerbek ellen.
George Washington, a félig koszovói albán teremtette meg az Amerikai Egyesült Államokat, ezért az USA tartozik az albán nemzetnek azzal, hogy minden korszakban a segítségükre siessen. Ám ez azt is jelenti, hogy a világküzdelmek és harcok mögött olykor igen egyszerű okok húzódnak meg.
Napjainkban azonban tovább bonyolódik a helyzet. A feketék folyamatosan döntögetik az egykori rabszolgatartók szobrait. Nemrég az ugyancsak rabszolgatartó George Washington államalapító szobrát is megrongálták, és le akarták dönteni az oregoni Portland városában. Ha folytatódik a jelenleg dúló féktelen agresszió, akkor még az is előfordulhat, hogy megváltozhat az Amerikai Egyesült Államok fővárosának a neve is. Csak abban reménykedhetünk, hogy Trump elnök szigorú rendeletei megfékezik a gyilkoló és őrjöngő fosztogatókat, akik ki tudja miért, különbnek érzik magukat a rabszolgatartóknál.