Richard Wittgenstein herceg bölényei

A tavaly elhunyt Richard zu Sayn-Wittgenstein-Berleburgnak köszönhetően évszázadok óta először ismét szabadon élhetnek az európai bölények Németország erdeiben. Ugyanakkor a családon belül nemrég fellángolt a vita a cím és a vagyon öröklése miatt.

Észak Rajna-Vesztfália területén Richard herceg kezdeményezte először a bölények visszatelepítését segítő fajvédelmi projektet. Az európai bölény eredetileg széles körben elterjedt a kontinensen, mindez jól nyomon követhető a kőkorszaki barlangképeken. A betegségek és a túlvadászás azonban majdnem kipusztította a fajt. Sajnos Németország legelőiről is eltűntek az állatok a 16. században. Mindössze 54 bölény maradt életben az állatkertben. Közülük azonban csak 12 vált alkalmassá a tenyésztésre. Napjainkban már ismét több mint 4.000 példányt számlálnak, amelyek mindegyike a tizenkét alapító állattól származik. A beltenyésztés elkerülése érdekében az összes európai bikákat nemzetközi tenyésztési könyvben jegyzik be.

Richard Wittgenstein projektje egyedülállónak számított Nyugat-Európában. Jelenleg hasonlóakat terveznek például Észak-Spanyolországban, továbbá a dán Bornholm-szigeten is.

Dél-Vesztfália gyönyörű erdős vidékén található Bad Berleburg, a település Winterberg és Siegen között fekszik. Ezen a vidéken terülnek el Richard herceg hatalmas birtokai. Az arisztokrata az egyik legnagyobb erdőtulajdonosnak számított Németországban. Ezekben az erdőkben ma már életerős bölénycsordák vándorolnak. Kezdetben úgy gondolták, hogy az állatok képesek önállóan fenntartani magukat, de a gyakorlat bebizonyította, hogy a csordák nem nélkülözhetik az emberi gondoskodást, vagyis etetni kell őket. A program igazolta, hogy a fajvédelem és az erdőgazdálkodás kombinálható. Napjainkban összesen 70 alkalmazott él az erdőből.
Áll a pompás vidéken egy fényűző palota is, a Wittgestein-kastély, ami a hercegi család tulajdona immár 750 éve. Richard herceg, a Wittgenstein főnemesi ház feje, a bölény visszatelepítés ötletgazdája és kivitelezője 2017-ben, 82 éves korában meghalt. Felesége, Benedikte dán királyi hercegnővel kötött házasságából három gyermek született, két lány és egy fiú. A gyerekek Németországban nőttek fel. Felnőttként Alexandra Franciaországba költözött, Nathalie pedig Dániában él. Csak a hercegi pár egyetlen fia, Gustav Frederik lakik a családi palotában. Még nem kötött házasságot, és gyermeke sem született. Amennyiben törvényes örökös nélkül halna meg, akkor apja testvérének a fiára és leszármazottaira száll a hercegi cím, és a velejáró jogosultságok.

A nagypapa, Gustav Albrecht herceg ugyanis végrendeleti záradékában rögzítette egykor, hogy amennyiben az örökös polgári házasságot köt, akkor elveszíti a kastélyt és a 13 ezer hektárnyi erdőt is. A fiatal herceg jelenlegi barátnőjét, a svéd-mexikói gyökerekkel rendelkező Carinát, aki egyébként írónő, elfogadta a család, de vitathatatlanul polgári származású, ezért a herceg nem vette feleségül. Egyelőre a záradék miatt még bizonytalan a Wittgenstein vagyon és a Gustav Frederik sorsa. A közlemúltban megkazedődött a küzdelem a családban a vagyonért és a rangért. A Berleburg-kastély azonban látogatható, hiszen szállással és ellátással várja az érdeklődő módos turistákat.